Zsiga Lajos
Advent
újra köszönt
az est
gyertya gyullad
a fák felett
készülődik
a világ
a fiú hogy
megszülessen
tolong a sok nép
hívő és hitetlen
kinek ájtatosság
kinek kényszer
de ünnepel
körbeülik az asztalt
mint egykor
az apostolok
most is ott ülnek
köztetek a Júdások
kik csókkal árulják
el a másikat
ó Advent
soknak
mért vagy kényszer
kiknek lelkük
nem szabad
a sátán rabjai
vadságuk
szemük elől
mindent eltakar
az est
gyertya gyullad
a fák felett
készülődik
a világ
a fiú hogy
megszülessen
tolong a sok nép
hívő és hitetlen
kinek ájtatosság
kinek kényszer
de ünnepel
körbeülik az asztalt
mint egykor
az apostolok
most is ott ülnek
köztetek a Júdások
kik csókkal árulják
el a másikat
ó Advent
soknak
mért vagy kényszer
kiknek lelkük
nem szabad
a sátán rabjai
vadságuk
szemük elől
mindent eltakar
szárnyai vannak
a sóhajnak
mit
letép ajakról
a fájdalom
csokorba köt
ott díszelegnek
a fagyott sírokon
sírni kezd az ég is
a felhőtlen
alkonyon
remegve kiált fel
Betlehemben
akkor
egy szülő asszony
Uram
a te akaratod
megszületett
a kegyelem
minden születőnek
és születettnek
majd a földi élet után
mit élő
még nem ismerhet
majd ott
számon kérik bűneinket
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése