Lyza - Vágyakozás

Lyza

Vágyakozás

Szemed sötét haragos tengernek mélye,
bújok bele, mint gyöngy, kagyló belsejébe.
Mélyében ragyogó dióbarna homok,
nézem a kedves, meghitt, csodás mosolyod.
Kéjes, vad táncot jár a vágy ereimben,
így érzem szemednek tüzét az enyémben.
Érintés éled, és befon a szenvedély,
akár kövön termő rózsát a meredély.
Megáradt folyóként zuhog már a vérem,
lángra lobbant téged forró érintésem.
Te vagy a vágy, a gyengédség a szeretet,
akár egy pók, úgy hálóztál be engemet.
Ajkad tüze szítja olthatatlan szomjam,
úgy vágyom, hogy karom nyakad köré fonjam.
Nincs oly édes kín a csillagos ég alatt,
mely ledöntené általad felvont falat.