Csokonai Vitéz Mihály - Köszöntő

Csokonai Vitéz Mihály

Köszöntő

Láncba fűzni most szeretném
     Én a jázmint s violát,
Hogy velek megtisztelhetném
     Ezt a lelkem-várta mát.

Szép Lilim! halmos mellyedre
     Rózsazáport hintenék;
Haj, Lilim: hószín öledre
     A piros mint illenék!

Jaj, de most a tél csatázik
     S véle a szél és a jég,
Minden fagy most, minden fázik,
     Csak szerelmünk lángja ég.

A te szádon a tavasznak
     Százszorszépe nyíl, virít;
Ah! az én orcáim asznak,
     Engem a nyár süt, pirít.

Eszerént mi bőjthavában
     Ollyal kedveskedhetünk,
Amit csak tavasz javában
     S nyár felé szemlélhetünk:

Add nekem te két orcádnak
     Kellemes virágait,
Én ajánlom bíbor szádnak
     Szám hevűlő csókjait.

Óh, engedd meg, hogy meghintsem
     Vélek orcád két felét,
Hogy velek köszöntsem, kincsem!
     Szép nevednek reggelét.

Ötven versbe ötven szókkal
     Annyi érzés bé nem fér,
Mint egy csókba: hát egy csókkal
     Száz köszöntő fel nem ér.

Én azért hív tisztelésem
     Íly ritmusba foglalom,
Té's, ha tetszik, idvezlésem
     Így fogadd el, angyalom.