Antalfy István - Életem ősze

Antalfy István

Életem ősze

Életem ősze - (vagy tele tán?)
De szép ősz. (És ha tél, az is!)
Nem pattog ostor, a bakon
nem ül mogorva kocsis,
és felsegít és lesegít
valaki,
és ha mindezt
csak álmodom, se baj, de hull
- mint ősszel szokásos - a lomb,
És eszembe jut Anyám,
mint szeretett, és mint dicsért!
És jól esett.
Hiú vagyok...

Nyaram elmúlt, az őszöm is
bizonyosan már elhagyott,
de még a tél!
De még a ma!
...A holnap már bizonytalan...

És úgy érzem, most igazán
szívemben nagy - nagy béke van.
Akinek jár köszönetem,
minden nap meg is köszönöm,
ma is megtettem.
Jó Veled!
Talán egyetlen örömöm.