Ihász-Kovács Éva - Randevú

Ihász-Kovács Éva

Randevú

Ülök egy presszósarokban,
és kavargatom szavaid,
mint egy pohár limonádét.
Túl édes a lé, nem is tudom,
mindek kavargatom tovább.
Hasonlót máskor is ittam:
a szó a szerelem
ajkán túl édes limonádé:
a megfontoltak
sarokban poharastól.
Ők így fizetnek.
Hová távozzam én?
A poharak, nedűk özönét
hova ürítsem?
Kinek egyenlítsem a számlát,
kéményig se száll a
megfizet az úristen kijelentés.
Ülök tovább magamban,
szavaktól jóllakottan,
hazugságtól leterítve
várok egy utolsó randevúra:
a presszóasztal mellett
szemben az Ősszel.