Kun Magdolna
Egy életen át
Van úgy, hogy
egy életen át várunk,
de akit várunk,
az soha nem jön el,
mert ha nincs járható útja
lépteink nyomának,
nem törhetünk ösvényt
a képzeletünkkel
Csak állunk és várunk,
míg erőnkből telik,
és hűségünk lánca
kitartással bír,
mert tudjuk,
ha szeretünk valakit,
nem mozdul a láb,
akárhogy növekedik
a fojtó távolság.
S így csak állunk és állunk
rendületlenül,
mindaddig míg szívünk
jobblétre derül.
egy életen át várunk,
de akit várunk,
az soha nem jön el,
mert ha nincs járható útja
lépteink nyomának,
nem törhetünk ösvényt
a képzeletünkkel
Csak állunk és várunk,
míg erőnkből telik,
és hűségünk lánca
kitartással bír,
mert tudjuk,
ha szeretünk valakit,
nem mozdul a láb,
akárhogy növekedik
a fojtó távolság.
S így csak állunk és állunk
rendületlenül,
mindaddig míg szívünk
jobblétre derül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése