Gősi Vali
Tavasz jön
Tavasz jön, és én
arra gondolok,
a tulipánok árván is
boldogok?
Anyám kertjében
nyílnak-e majd
- lépteire vágyón
-sárgák, pirosak?
Tavasz jön megint, és
a napmeleg
átsimogatja az alvó
kerteket…
Anyámhoz bújnék… -
mintha mondaná:
nyíljatok, árváim,
nélkülem, ezután…!
Tél elől bújók,
büszkék, dacosak!
Ki fényesíti majd
szelíd szirmotokat?
Táncol-e napsugár a
ház tövében?
Anyámra vágyom,
fénytelen éjben…
Tavasz jön mégis, és
a napmeleg
átmelegíti a vacogó
lelkeket.
Ha anyámért sírok,
édes, jó apám
óvó lelke ölel
takarót reám.
Tavasz jön, -
nélkülük, és mégis velük,
letekint az árvult
kertre fény-szemük.
Csillaggyermekem már
eléjük szaladt,
vigyázzák egymást, s
a tulipánokat.
http://youtu.be/5cVBU38LZBg
VálaszTörlés