Maszong József - Hiányod éget

Maszong József

Hiányod éget

"Te lépsz - Én lépek
indulunk egymás felé"

..
szád szögletében fény villan
lángra kap szemedben egy szikra
mosolyod szelíden ölelkezik,
Te lépsz - Én lépek
indulunk egymás felé,

már nem a távol ölel
összefonódunk
nincsenek határok..

megáll az idő és vár
csak a képzelet köti gúzsba,
már mindig ölellek
már mindig szeretlek
lélegzetemmé lettél,
mosolyod oldódik
a reggeli fényben
lobot vet arany sugara..

hiányod éget
és sodródom hozzád
csak,- szeretésem adhatom,
még azt sem kérem,- fogadd el
mert érinti azt,- ki úgy akarja
hisz már kútba fúlt a magány,
az élet halkan
veled örömet zokog...