Kosjegyében - Egy éltes szív dala

Kosjegyében

Egy éltes szív dala

Felcsendül érző szívében egy dal,
még él,- még nincs mindennek vége;
korai volna őt némaként feledni,
még él benne szép vágyai reménye.
Még nem lehet ez, az utolsó verse,
szíve dobbanása mélyről ezt sugallja,
biztasd reményben, nem lehet vége,
írjon bátran, ez nem a végső dallja.

Ha majd feléje szótlan marad ajkad,
s már nem biztatod írni újabb versre,
elássa föld mélyébe versíró tollait,
ne íródjon vele, többé soha verse.
Még jöhet egy szerelem tél elmúltával,
mikor tavasszal virágba borulnak a fák,
amikor a barack és cseresznyefákon
roskadozva nyílik sok termővirág.

/Még tarthatja kezében lantját, s
pengetheti hozzád, szívének dalát./