Váci Mihály
Az álomhoz
Aludni jó, akár a kő:
zuhanni tiszta mélybe.
Födj be sodró idő
finom arany fövénye.
Segíts, hogy elfeledjem
amiért érdemes
élni: - s kötözz be engem:
testem, lelkem sebes.
Bolyongtam vizeid,
hűséges tengerészed,
ki vitorlát feszít
minden sóhajtó szélnek.
Csavarj kék lobogódba,
- elesett katonád, -
eressz a hűs habokba,
mint tengerészt szokás.
Lábamra köss követ,
s végtelen óceánod
kis örvénye követ,
amíg mélyére szállok.
Süllyedt roncsok, világok
között becézz, szeress,
e búvár boldogságot
óvjad, míg vége lesz.
Szívem, ez az esetlen
mélyvizi virágállat,
kimászik temetetlen
testemre tulipánnak.
zuhanni tiszta mélybe.
Födj be sodró idő
finom arany fövénye.
Segíts, hogy elfeledjem
amiért érdemes
élni: - s kötözz be engem:
testem, lelkem sebes.
Bolyongtam vizeid,
hűséges tengerészed,
ki vitorlát feszít
minden sóhajtó szélnek.
Csavarj kék lobogódba,
- elesett katonád, -
eressz a hűs habokba,
mint tengerészt szokás.
Lábamra köss követ,
s végtelen óceánod
kis örvénye követ,
amíg mélyére szállok.
Süllyedt roncsok, világok
között becézz, szeress,
e búvár boldogságot
óvjad, míg vége lesz.
Szívem, ez az esetlen
mélyvizi virágállat,
kimászik temetetlen
testemre tulipánnak.
https://m.youtube.com/watch?v=KgDkGdvXszc
VálaszTörlés