Szomorúfűz - Karácsony

Drága Barátaink!

Meghitt, boldog, szeretetteli karácsonyi ünnepet kívánunk

Mindannyiótoknak!

http://www.youtube.com/watch?v=8FO_RQs3GRI

Szomorúfűz

Karácsony

 

Fénylő, csillogó gyermekszemek

Aranydió a fenyőfákon

Szálló, susogó angyalcsodák

Mosolygó, virító piros almák

Gyertyafény ragyogta Karácsony

Csillagszóró szórja gyémánt szikráit

Angyalok fészkelnek a szívekbe

Átölelik a fények szeretetben

Meleg, meghitt otthonok csodája,

A világ emberének ölelő boldogsága

Gyertyafények lobogó táncot lejtenek

Mennyből az angyal megérkezett

A kis Jézus megszületett

Hamar alkonyodik. Dallamok szárnyalnak az otthonokban – a Karácsony, - a Szenteste dallamai. Fenyőillat árad a gyertyák fényében. Szikráznak a csillogó díszek. Szeretet és béke muzsikája, összekötve az emlékeket, az időt és a szerető szíveket. A gyertyafények visszaragyognak a szemekben, főleg a ragyogó kis gyermekszemekben. Az esteli horizonton csillagok gyúlnak, be-be kacsintanak a gyertyafényes kivilágított ablakokon. A Hold ezüst bundába bújt, így fénylik az égi óceánról, álmokat, meséket, - ringatóan ölelve  és utat mutatva a vándoroknak.

A meleg otthonok csendesedő éjszakáját öleli az éjféli misére hívó harangszó. A templomban is lobognak a gyertyák az árnyékok vonzásában, a szobrokon lágy áhítatot rajzol a fény, a várakozásban. A padok megtelnek – imakönyvlapok susognak. Megszólal az orgona, simogató dallamokat adva szárnyra. A szívekben is lágy dallamok zengnek, - a szeretet dallamai. A lobogó fények simogatják a lelkeket.

Ezen a karácsony esten is remény száll a lelkekbe:

a szeretet reménye,

a béke reménye – a Világban – a Karácsony simogató melegében.

Horváth Ilona - Áldott nap

Horváth Ilona /Hanoli/

Áldott nap

Áldott a nap, mely felvirradt,
áldott a fény, mely szívedhez ér.
Angyalok suhannak házak felett,
várakozásban rezdül a lég.
Halk áhitatban hajlik a lélek,
átölel lágyan a szeretet.
Béke, nyugalom szelíd hangja
ringatja árva szívedet.
Karácsony estén a gyertyafény
múlt időről szól hangtalan.
Szemedben az éledő remény
jövőről sző álmokat titkosan.
Áldott ünnep, áldott csoda:
kisdedi bölcsőben a hit.
Talán az új reggel hajnala
majd ránk is óvóan tekint.

Novák László - Karácsony éjjel

Novák László

Karácsony éjjel

Minden Karácsony éjjel
sziporkázó égi fénnyel,
éjjeli lámpások lelopóznak,
s jászol mellett állított
szent karácsonyfán ragyognak.
Onnan szórják szerteszét
a Betlehemi Kisded,
Jézus születésének idejét.
S míg szeretet árad a csillagokban,
szikrázó Hold világít egymagában,
ezüstös tánca vakító magányában.
Eljutva minden otthonba,
Három Királyok csodás szekerén,
áldott békességet hoz ,
boldogsággal teljes reményén.
S a megfogant szűz fáradt arcán,
a könnycsepp gyöngyszemekké,
mannaként kristályosodva szilárdul,
s az éjfélbe szaladt időben,
minden Isten házában harang kondul.

Fetykó Judit - Karácsonyi ének

Fetykó Judit

Karácsonyi ének

Most a legszebb a fenyő zöldje,

ezüst talpban félszegen várja,

lesz-e ma estére belőle

karácsony ékes, büszke fája.

Cukor, angyalhaj, színes lámpák,

kristálygömbök ékítik a fát,

kinn a csillagok muzsikálják

karácsony éje legszebb dalát.

S elindul a messzi homályból,

mit hiába kutat tudomány,

mindenkit megérint, elvarázsol

a meleg szeretetadomány.

Megkapja mindaz, aki kéri,

az is ki hit nélkül ténfereg

s tagadásában nem reméli;

neki is jut égi szeretet.

Csilingelve, millió ajkon

zengve szól az éjféli ének,

ünnep van a hívő világon,

a lélekgyertyák mind fehérek.

Kovács Daniela - Karácsonyi fohász

Kovács Daniela

Karácsonyi fohász

Hallgasd ma lankadt létű szavam,
hajolj ma, kérlek, közelebb,
Uram, ma súlyos kín szakad,
s vigaszt Tenálad keresek.

Vedd aranyát a gondolatnak,
bontogasd sorsom csomóit,
biztass, hogy egyszer elapadnak
szemembe-futó könnyeim.

Még mindig hiszek hatalmadban,
a karácsonyi szeretetben,
a Jézuskában, Mikulásban,
a jók-foganta kegyelemben

és hiszem, hogy e szent napon
a hitvány-lelkű emberek
feléd fordulnak, s jóságukkal,
majd másokon segítenek.

Ma én sem kérek Tőled mást,
csupán egy szerető testvért,
egy anyukát, egy apukát,
kérlek, csak ma, a kedvemért…

mert olyan árván sodródom,
mint ágtól fosztott falevél,
nincs családom, nincs otthonom,
nincs felém fordított tenyér

a foszló kalács illatában
rejlenek gyermekálmaim,
és mai könyörgő imámban
összes földi vágyaim.

Szelíden imádkozom Hozzád,
mércéül másnak adassék,
hisz végre tudom, hogy a család
mindennél nagyobb ajándék.

Végh Sándor - Karácsony

Végh Sándor

Karácsony

Ti csobogó, hangzatos szép napok,
ünneppel fénylő adventi csillagok,
szikrázva hulljatok álmaim képébe!
Emléktengerem a múlt hullámredőivel
békésen játszik.
Felszínén csillogó örömdallamok.

.kaktusz - Legyen valódi ünnep ...

.kaktusz

Legyen valódi ünnep …

http://www.youtube.com/watch?v=KYhaZ2pV0CQ

Tudod arra gondoltam,

ha a világ csak annyi,

amennyi látható,

ha minden csak halandó,

akkor hiányzik belőle valami,

de nagyon, lélek nélkül

az egész értelmetlen,

a látszat sokszor azt mutatja,

hogy a világ lélektelen,

nem is azért,

mert rossz az mindig,

amit tesz az ember,

hanem ahogyan teszi,

a jóhoz

túl nagy akaraterő szükséges,

fárasztó a jónak a tevése,

a szándék kevés, ha lehúzza,

ahelyett, hogy szárnyakat adna,

elmarad a csoda,

így talán akkor lehetséges csak,

ha a test egyedül

teszi a dolgát, magára hagyva,

az eredmény azt mutatja,

a legnagyobb erőfeszítésen is az látszik,

hogy magányos a cselekvő,

nincsen segítsége,

nem működött közre a lélek,

meglátszik mindenen,

meglátszik a gondosan ápolt betegen,

a fáradságos mindennapokon,

de látszik a gyönyörű karácsonyfán,

hogy ember ápol,

hogy a napot ember tölti ki,

hogy a fát az ember öltözteti,

egyedül,

teljesen magára hagyatva,

nem segít neki az angyal,

mert nem mindegy,

vele,

vagy az ember egyedül öltöztet,

meglátszik az a fán,

meglátszik az őt körülvevők örömén,

ember örömöt is csak emberit tud okozni,

emberi mosolyt tud az arcokra csalogatni,

az angyallal díszített fán

meglátszik a léleknek az ügyes munkája,

még ha csak egy ág is van,

de munkálkodott a lélek rajta,

akkor átjárja az egész szobát,

a benne lévőket,

talán a világ attól embertelen,

mert angyaltalan,

ha egyszer mindenki találkozik vele,

mindenkinek megszólal a lelke,

itt vagyok, csináljuk együtt tovább,

ezután legyen valódi ünnep a világ.

2010. dec. 23.

Csitáry-Hock Tamás - Az ünnep; - a Karácsony ...

Csitáry-Hock Tamás

Az ünnep, - a Karácsony …

Az ünnep nem egy nap. Az ajándék nem a fa alatt vár. Az igazi ajándék az Életben vár. És a karácsony maga az ajándék. Akit az Élettől kapunk. Nekem te vagy a karácsony.

*

Várjuk a karácsonyt... minden évben. És minden évben meg is érkezik. Aztán elmúlik. De nem. Nem ezt a karácsonyt várjuk. Nem azt, ami minden évben megérkezik. Hanem egy másikat. Ami egyszer érkezik meg. És ami nem múlik többé. A karácsonyt, ami elhoz egy ajándékot. Mint az első karácsony. És várjuk életünk karácsonyát. Várjuk azt, akit ez a karácsony hoz. Az igazi Ajándékot. Akit megkaptam. Téged.

*

Minden karácsony újabb ajándék, újabb meglepetés. És mennyi karácsony volt már. Mennyi karácsonyom. És mennyi ajándék. De még soha ilyen csodálatos. Soha olyan kedves, drága, mint az, amit ma, ezen a karácsonyon kaptam. Egy ajándékot, amit soha nem feledek. Egy egyszerű, mégis gyönyörű ajándékot. Egy könnycseppet. Ami a szemed sarkából bújt elő.

Hollósy-Tóth Klára - Karácsony; - Újra itt ...

Hollósy Tóth Klára

Karácsony

 

Fehér gyolcsot pihéz a tél,
tárul az idő teljessége,
mint alvó gyermek, olyan az ég,
szívet szorít védtelensége.
Zord tél rázza jeges öklét,
hóförgeteg zúdul a tájra,
a békét zengő hűs öröklét
emberistent hoz a világra.
Ünnep készül, hírnök a fény,
a teremtő áll a Föld felett,
látni, ahogy párolog szét,
a szerteáradt szeretet meleg.

*

Újra itt…

Újra itt a tél, karácsony, gyertyafény,

áhítat ölel pusztát, tereket,

jó szándékú emberlelkeket,

táplálva a reményt, hitet, szenvedélyt.

Ma a földre száll Istenünk fia,

köszöntse őt szívből jövő ima,

az öröm fénye csillogjon szemünkben,

ahogy születésekor Betlehemben.

Minden rossz, harag, gyűlölet tűnjön el,

helyette szeretet  töltse be a szíveket,

hogy a betyár, csontig érő szelek,

ne riogathassanak az alvó világ felett,

hogy ez a föld ne legyen megbúvó odúnk,

ahol a szépről, fényről csak álmodozunk,

hogy imáink az Istenig jussanak,

a tiszta lelkek szárnyalva  szálljanak,

ünnepünk legyen fénylő és meleg,

uralkodjon e földön is szeretet,

hallelujázzon sok-sok hálaének,

elzenghesse Öröm ódáját az égnek,

legyen tőle örömmé a bú, a bánat,

helyet adva az igaz boldogságnak,

az ember a terhét ne vonszolja csak,

hallani lehessen, ahogyan fölkacag,

hogy béke legyen végre itt a földön,

minden ember, ki él, emberarcot öltsön,

az angyalarcú lelkek, fáklyák lobogjanak,

újra, új, erősebb életszálakat fonjanak,

hogy az ember éke legyen méltósága,

öltözzön a szépség hófehér ruhába,

ajkáról zengőn csendüljön az ének,

láthassa magasát végre az égnek,

hol a holdezüsttől felragyogó fények,

karácsonyi gyöngyökként a földre érnek,

s amerre néz az ember, hadd csodálja,

beteljesült végre minden álma.

A Mester szól hozzánk, s az angyalok

szózata zeng most hozzátok magyarok.

Ünnepeljünk, gyújtsunk fényt a faágon,

köszöntsük együtt az áldott karácsonyt,

az Úr igéjét harsogjuk bátran,

szülessen meg a kisded a szent éjszakában!

Baráth Sándor - Karácsonyra

Baráth Sándor

Karácsonyra két haiku

Gyertyaláng fényét
Rejtsed kicsi szívedbe,
Élj szeretetben.
*
Angyalsuhanás,
Mária juhakolban:
Úrnak fiút szült.

P. Pálffy Julianna - Karácsony; - Kisharangom

P. Pálffy Julianna /Carie/

Kisharangom

Giling-galang,
itt az ünnep,
gyertya ég!
Kisharangom,
kisharangom,
édes hangod
vártam rég!
Fényes lángja
libben-lobban,
téged vár,
Kisharangom,
kisharangom,
ej, de régen
daloltál!
Csillagszóró
égen-földön
szikrázza,
Kisharangom,
kisharangom,
szóljon kinek
nincs párja!
Édes-mézes
süteményre
marcipán,
Kisharangom,
kisharangom
jő a herceg
paripán!
Giling-galang,
itt az ünnep,
gyertya ég!
Kisharangom,
kisharangom,
fenyő alatt
ajándék!

Molnár Szilvia - december; - Betlehem

Molnár Szilvia

December

Aranyszín ruhába öltöztek az esték,
Derengő gyertyaláng éjbe táncol.
Vonyít a szél, havas hiányát fájja -
Elvágyik, hol meredek hegy parancsol.
Napjaink várással telt örömpercek;
Titkot rejt csillogó fenyőünnepünk.

*

Betlehem

Kifeslett az ég vánkosa,
ezüst permet - száll a lélek;
felépült a gyermek jászola,
hófehér lepel rajta a bélyeg.
Türelem bölcsőben a gyolcsa,
harang kondul, csitt: felébred -
öröm és áldás legyen a jussa
embernek, ki ide betéved.
Szél a csengőt lágyan fújja,
angyalok szárnya feléled,
pöttöm kisdedünk még nem tudja:
távol a Királyok halkan zenélnek.

Bognár Barnabás - Kellemes Karácsony Közeleg

Bognár Barnabás

Kellemes Karácsony Közeleg

Alázat Alakul az Asztalon,
Béke Bújik meg Bárhol,
Csönd Csitul Csendesen a
Derűs Didergés Dalától.

Eltűnik Előlünk az Esztelen
Ének és Értelem Ékesül a
Félelem Fájdalmas Fülében, a
Gondolat Gondtalan Gördül.

Halkan Hull a Hópehely,
Illendő Illatok Illannak, s
Jómaga Jön Jegesedve a
Kellemes Karácsonyi Pillanat.

Lágyan Lebben a Légben a
Múlt Magasztos Mérge, s ezt
Nem Növeli Nevelve
Óhajom Ósdi Óh, miért! – je.

Pusztán a Percek Peregnek
Régóta, de mi napok óta állunk,
S megint érezzük a csendben, s
Tudjuk, érdemes volt újra várnunk.

Válóczy Szilvia - Karácsonyi csoda

Válóczy Szilvia

Karácsonyi csoda

Csoda vesz most körül,
mint lobogó gyertyák lángjában a fény,
szemeinkben tünemény
reptet hullámzó színeket,
mosolyba mártja
az ünnepbe öltözött szíveket,
s a meghitt hangulat,
álmokban édes halkulat,
akár messzi csillagvágyak,
oly boldogságai vagyunk e világnak...
Karácsony vesz most körül,
andalító, lágy, mélységes zene,
Isten lüktető üzenete,
s amint tereinkben fürdik a jóság
adva ad a hálából font valóság.

Harcos Katalin - Ünnep előtt; - Hab-puha álom

Harcos Katalin

Ünnep előtt

Kertünk alatt ólálkodik az ünnep.

Be kéne, hogy engedjem végre,

de szívem nincs még felkészülve

ilyen szent, nagy ünneplésre.

Magányom szorosan rám tapad,

és nem enged közel senkit hozzám,

pedig úgy vágyom, hogy szeressenek,

hogy minden kincsemet odaadnám.

Minden álmomat és vágyamat

odaadnám annak cserébe,

aki eljönne, hogy meggyógyítson,

hótiszta szeretet remélve.

*

Hab-puha álom

Szállongás…

apró, pelyhes fehérség, hab-puha álom,

szürke ég alatt takaró: paplan alszik a tájon.

Csend mesél…

néma hegyekkel feleselnek a rétek.

Nincs már menekvés. A tél hercegei ideértek.

Csillogás…

kusza gallyakon csak a fagy dere csipkés.

Jó a melegben. Friss tea gőzöl, átölel égi derengés.

Meghittség…

díszes fenyőket körül ülnek a népek,

ünnepi éjen égi és földi szájról szárnyal az ének.