Molnár Szilvia
December
Aranyszín ruhába
öltöztek az esték,
Derengő gyertyaláng éjbe táncol.
Vonyít a szél, havas hiányát fájja -
Elvágyik, hol meredek hegy parancsol.
Napjaink várással telt örömpercek;
Titkot rejt csillogó fenyőünnepünk.
Derengő gyertyaláng éjbe táncol.
Vonyít a szél, havas hiányát fájja -
Elvágyik, hol meredek hegy parancsol.
Napjaink várással telt örömpercek;
Titkot rejt csillogó fenyőünnepünk.
*
Betlehem
Kifeslett az ég
vánkosa,
ezüst permet - száll a lélek;
felépült a gyermek jászola,
hófehér lepel rajta a bélyeg.
Türelem bölcsőben a gyolcsa,
harang kondul, csitt: felébred -
öröm és áldás legyen a jussa
embernek, ki ide betéved.
Szél a csengőt lágyan fújja,
angyalok szárnya feléled,
pöttöm kisdedünk még nem tudja:
távol a Királyok halkan zenélnek.
ezüst permet - száll a lélek;
felépült a gyermek jászola,
hófehér lepel rajta a bélyeg.
Türelem bölcsőben a gyolcsa,
harang kondul, csitt: felébred -
öröm és áldás legyen a jussa
embernek, ki ide betéved.
Szél a csengőt lágyan fújja,
angyalok szárnya feléled,
pöttöm kisdedünk még nem tudja:
távol a Királyok halkan zenélnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése