Radnai István
Megjött a tél
kósza áramok zsibbadnak bennem
hárman húzzák takarékosan
bánnak a vonóval apró fehér
kottafejek hó hull szél oboázik
végtelen dallam hallgatója véges
álomban tanulom új dimenziómat
ha egy taktus kimarad átlendülök
az újon két hanggal lejjebb
vagy magasabban választhatok
fújja az ablak teli tüdőből
valaki dobol a redőnyön kivégez
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése