2015. december 16., szerda

Szomorúfűz - Az idő ... álmon túl



Szomorúfűz

Az idő ... álmon túl 

Oly gyorsan telik, hogy csak az álmok valósága őrizhet meg valamit belőle.
Ezek az álmok, amiben hiszek.  Kimondhatatlanul titkokká lesznek, amiket a csend üvöltve visszhangoz a szívünktől az agyunkhoz. Lassan kinyitom a szemem a félbeszakadt álmok birodalmán, és az összes vágyról szóló lávafolyam beleveszik a valóság mélységeibe

Benned remeg a rejtély.
Kezdődik egy új nap – a holnap.
A szívedben megszállottság
Légy velem én vigyázok rád
Őrzöm álmod, míg ölel az éj
S az álmon túl ott a feledés

Az idő: hosszú percek emléke. A mozdulat: már csak fájdalom - nincs ereje ..
Esténként várom a hajnalt,  hogy elhozza az új holnapot ..
Kialvatlanul múlik az éjszaka ..

1 megjegyzés: