HÚSVÉT
„Eljött Istennek szép napja,
a sötétet felváltja a fény
keresztapja jön el a világnak,
az igaz szó és a remény!”
a sötétet felváltja a fény
keresztapja jön el a világnak,
az igaz szó és a remény!”
A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a
tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április
hónapban tartunk. A Biblia szerint Jézus - pénteki napon történő keresztre
feszítése után - a harmadik napon, azaz vasárnap feltámadt.
A Megváltó helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt eredetileg. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
A húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
A Megváltó helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt eredetileg. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
A húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
*
Honnan ered a húsvét?
Honnan ered a húsvét?
Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét - fehérvasárnapig tart. A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait.
*
Virágvasárnap
Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.
*
Nagyhét
A húsvéti ünnepeket megelőző, úgynevezett nagyhét
legfontosabb napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat.
Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, „a harangok Rómába mennek", s
legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Nagycsütörtököt
zöldcsütörtöknek is nevezték, sokfelé friss sóskát, spenótot, vagy éppen
csalánt főztek, s az a hiedelem járta, hogy így jobb lesz a termés. A csirkéket
is friss zölddel etették.
Eduard Mörike
Karwoche
(Ford: Hollósy Tóth Klára)
O Woche, Zeugin heiliger Beschwerde!
Du stimmst so ernst zu dieser Frühlingswonne,
Du breitest im verjüngten Strahl der Sonne
Des Kreuzes Schatten auf die lichte Erde,
Und senkest schweigend deine Flöre nieder;
Der Frühling darf indessen immer keimen,
Das Veilchen duftet unter Blütenbäumen
Und alle Vöglein singen Jubellieder.
O schweigt, ihr Vöglein auf den grünen Auen!
Es hallen rings die dumpfen Glockenklänge,
Die Engel singen leise Grabgesänge;
O still, ihr Vöglein hoch im Himmelblauen!
Ach dort, von Trauermelodieen trunken,
Und süß betäubt von schweren Weihrauchdüften,
Sucht sie den Bräutigam in Todesgrüften,
Und Lieb' und Frühling, alles ist versunken!
(Ford: Hollósy Tóth Klára)
O Woche, Zeugin heiliger Beschwerde!
Du stimmst so ernst zu dieser Frühlingswonne,
Du breitest im verjüngten Strahl der Sonne
Des Kreuzes Schatten auf die lichte Erde,
Und senkest schweigend deine Flöre nieder;
Der Frühling darf indessen immer keimen,
Das Veilchen duftet unter Blütenbäumen
Und alle Vöglein singen Jubellieder.
O schweigt, ihr Vöglein auf den grünen Auen!
Es hallen rings die dumpfen Glockenklänge,
Die Engel singen leise Grabgesänge;
O still, ihr Vöglein hoch im Himmelblauen!
Ach dort, von Trauermelodieen trunken,
Und süß betäubt von schweren Weihrauchdüften,
Sucht sie den Bräutigam in Todesgrüften,
Und Lieb' und Frühling, alles ist versunken!
Eduard Mörike
Nagyhét
Ó hét! Milyen szörnyű kínokat láttál!
Most is szomorkodsz e tavasz-gyönyörben,
Melynek fényében teríted a földre
A szenvedést, mint a kereszt árnyékát.
Áldott gyászt lebegtetsz a kék ég alatt,
S ibolyavirágok illata árad,
Ég és föld hajt fejet a szent halálnak,
S közben madár dalol, ujjong a tavasz.
Ha tudnátok madarak, mit az ember!
Elnémulnának e tompa harangszók,
Az angyalok ajkán temető dalok
Zengnek, ó madarak, legyetek csendben!
Ó ti szegény, megbúvó kis ibolyák,
Nem köt csokorba titeket a gyermek,
Ma Isten anyjához kell mennetek,
És ott hervadni el, az Úr oltárán.
Ó hét! Milyen szörnyű kínokat láttál!
Most is szomorkodsz e tavasz-gyönyörben,
Melynek fényében teríted a földre
A szenvedést, mint a kereszt árnyékát.
Áldott gyászt lebegtetsz a kék ég alatt,
S ibolyavirágok illata árad,
Ég és föld hajt fejet a szent halálnak,
S közben madár dalol, ujjong a tavasz.
Ha tudnátok madarak, mit az ember!
Elnémulnának e tompa harangszók,
Az angyalok ajkán temető dalok
Zengnek, ó madarak, legyetek csendben!
Ó ti szegény, megbúvó kis ibolyák,
Nem köt csokorba titeket a gyermek,
Ma Isten anyjához kell mennetek,
És ott hervadni el, az Úr oltárán.
*
Nagycsütörtök
Nagycsütörtök
Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az
Eukarisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat
kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen
más mise megtartása.
*
Nagypéntek
Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés
a csonka mise. Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást
piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben
vonulnak be a templomba, és az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt
leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az
olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután
jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az
igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs
elbocsátás.
*
Nagyszombat
a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban.
Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a
tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a
keresztvíz-szentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a
harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes
könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért
könyörögnek. Az áldoztatás után a pap - az asszisztencia vezetésével - elindul
egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. A
következő mise általában éjfélkor kezdődik, de egyes egyházközségekben
hajnalkor. Ez már Jézus feltámadását jelzi, ez a vigilia-mise.
*
Húsvétvasárnap
Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
Feltámadás
A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt,
Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a
sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit kedvelt
Jézus, és hírül adta nekik: "Elvitték az Urat a sírból, s nem tudni, hova
tették." Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett. Mind a
ketten futottak. De a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és
hamarabb ért a sírhoz. Benézett s látta a gyolcsot, de nem ment be. Nem sokkal
később Péter is odaért, bement a sírba, s ő is látta az otthagyott gyolcsot,
meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön
összehajtva más helyen. Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért
oda a sírhoz. Látta és hitt. Eddig ugyanis nem értették az Írást, amely szerint
föl kellett támadnia a halálból. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét
egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a
felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól
figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
*
Húsvéthétfő
Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás,
a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az
alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás
maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás
hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő,
ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi
korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros
színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés
szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések
szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették
volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így
kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában
hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést
hivatott jelképezni.
Fésűs Éva
Húsvét
Bokrok alján
piros tojást leltem,
azt mesélik,
nyuszi járt a
kertben.
Megkérdeztem
mind az ibolyákat,
rám nevettek:
ilyet sose láttak!
Azt se bánom,
ha tavaszi tréfa,
bárhogy történt,
minden olyan szép ma!
Hajnalhangú
madarak üzennek,
csengő réten
barikák születtek.
Barkás ágon
szellő fuvolázik,
illeg- billeg
lilaruhás jácint.
Vendég is jön,
mosdik már a macska,
zöld szemében
aranysugaracska.
Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!
