Mészöly Gábor
A vigaszokra
Magamra húztam hát az ajtót,
Vastag tölgyfaajtót,
S figyelem, hogy kintről
Hogy dönget a jelen.
Idebenn dal volt sokáig,
Tán tovább is, mint kéne,
E dal többé tán nem virágzik, s
Nem száll fel az égre
Van még remény,
Persze, van számtalan,
De váratlan számok
Kúsznak át a kulcslyukon.
Számok, statisztikák!
Fájdalma közt kacag!
Még egy pezsgőt kibont,
Erre húzzatok grafikont!
Ahogy lassan dől a fal,
És törnek be a fények
Legyilkolt mesék közt
Táncolnak a perverz tények
Vastag tölgyfaajtót,
S figyelem, hogy kintről
Hogy dönget a jelen.
Idebenn dal volt sokáig,
Tán tovább is, mint kéne,
E dal többé tán nem virágzik, s
Nem száll fel az égre
Van még remény,
Persze, van számtalan,
De váratlan számok
Kúsznak át a kulcslyukon.
Számok, statisztikák!
Fájdalma közt kacag!
Még egy pezsgőt kibont,
Erre húzzatok grafikont!
Ahogy lassan dől a fal,
És törnek be a fények
Legyilkolt mesék közt
Táncolnak a perverz tények
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése