Fazekas Valéria - Fal mögött

Fazekas Valéria /Fava/

Fal mögött

Szürke falak mögé zárva
féltél-e már valaha?
Fájdalommal telített szíved
nehéz béklyó nyomja.
Idegen nesztől riadt szíved
torkodba ugorva,
telefon csöngése idegszálad
pattanásig húzza.

Féltél-e már sötétségtől?
Örökké csak aludni vágyva,
űzött vadként rettegve,
ébredtél-e új nap hajnalára?
Kerestél-e emberi szemekben
szikra emberséget?
Ráébredtél-e döbbenettel:
nem látsz csak ellenséget!

Kűzdöttél e hitetetlenül
máért, holnapért?
Sirattad-e keservesen
a tegnapok kincsét?

Ember! Ki mindezt a kínt átélted,
csüggedés ne zárja lakatra szívedet!
Bátran nézz újra szemekbe
vágyva szép érzésre,
tán találsz írisznek mélyén
leheletnyi melegre.