Pné Juhász Mária /Marina/
Fáj
Aprócska fémdoboz,
padlás mélyén leltem,
rajta fakult ábra
kinyitni nem mertem,
valami ott sejlik
szívem rejtekében,
mikor kislány voltam...
jeges téli esten
nem-ismert nagyapám
kezembe rejtette,
megbánva bűneit
dobozba reszkette,
hogy Apám eldobva
engem sosem ismert,
akkor gyerek-fejjel
padláson sirattam...
hogy újra ráleltem
néztem és forgattam,
kinyitni nem mertem
szememben könny csillant.
padlás mélyén leltem,
rajta fakult ábra
kinyitni nem mertem,
valami ott sejlik
szívem rejtekében,
mikor kislány voltam...
jeges téli esten
nem-ismert nagyapám
kezembe rejtette,
megbánva bűneit
dobozba reszkette,
hogy Apám eldobva
engem sosem ismert,
akkor gyerek-fejjel
padláson sirattam...
hogy újra ráleltem
néztem és forgattam,
kinyitni nem mertem
szememben könny csillant.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése