Szabolcsi Erzsébet
Óvjon árnyad
Zöld lombod takarjon szemérmesen,
mesélj még mosolyoddal lombkedvesem.
Versem, dalom, mind tiéd, ha akarod,
karod helyett öleljen ág-otthonod.
Fészkünk, álmunk óvja nap sugara,
csillogjon felettünk kék éjszaka.
Mosson eső, frissítsen harmat hűse,
vágyódó lelkem szépséged fűtse.
Egymásba kapaszkodva keljünk útra,
varázsolj életre újra meg újra.
mesélj még mosolyoddal lombkedvesem.
Versem, dalom, mind tiéd, ha akarod,
karod helyett öleljen ág-otthonod.
Fészkünk, álmunk óvja nap sugara,
csillogjon felettünk kék éjszaka.
Mosson eső, frissítsen harmat hűse,
vágyódó lelkem szépséged fűtse.
Egymásba kapaszkodva keljünk útra,
varázsolj életre újra meg újra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése