2013. március 19., kedd

Hollósy Tóth Klára - Alkotói csend



Hollóssy Tóth Klára

Alkotói csend



„ Légy a csend mestere, bírd tudatod szóra,

És a legmerészebb álmaid válnak valóra.”

Müller Péter



Mikor e csend kegyelme megérint,

furcsa, de jól ismert hangulat,

a nyughatatlan, játékos kis csapat,

benned az a sok-sok gondolat,

mely az előbb még tanácstalan,

aztán megfényesül, rád nehezül,,

vársz álmodón szinte megrészegülten,

érzed, nem érdemes mást,

csak amit súg, elérnem.

Hallani kezded, érteni

saját gondolataidat…

nagy találkozás, a mindenséggel, veled,

nem magány ez, alkotói csend…

a teremtéssel kapcsolat,

mely már akkor megérintett,

mikor távolát kutattad,

eltűnődsz, vársz, érzed varázshatalmát,

s benne eltervelt sorsod tisztán érzed,

s hogy minden, minden Isteni alkotás,

melynek szereplője vagy már rég, egészen.

Rád köszönnek a fények,

suttognak csodásat, szépet,

arra késztetnek,  megfogalmazd,

mindazt a hatalmas halmazt,

amit Ő láttatott meg, éreztetett veled,

mint a földet, az eget, a fényeket,

s a szó értelme lesz a szemnek, a szívnek,

foka az elérhetetleneknek, mindeneknek,

s megérted, hogy Hozzá minden, minden kevés,

a szépségek, mint halk, fényes nevetés,

áradnak, zuhognak, gyöngyözve, mint a patak,

hogy medrükbe fúlva elnémuljanak…

a folyamatosság szakasza elakad,

majd sínre ül, mint száguldó vonat,

mikor rád szédül az alkonyat,

mért idődet üti, számolja az óra,

sosem áll meg, vezet és mindig a jóra,

és ott, ahol a fények erednek,

látod trónját a teremtő rendeknek,

a miértjeid, a léted, perceid ütemét,

a pillanat lelkes, ténnyé vált igézetét,

melyet értelemmé, érthetővé láttat a tudat,

az alkotói, szárnyaló gondolat,

s mikor beérsz, az örök Egy ütemébe,

megérted és súgod a titkot Isten tükrébe nézve.….

1 megjegyzés: