Albert Ferenc - December

Albert Ferenc
December
/Álom hava/

Elszenderült a természet,
olykor kis cinkék zenélnek;
halkul egyre a madárdal,
s tél a hegyre hósapkát varr;
esőcseppből lesz hópihe,
advent napja is eljöve.

Ha mikulás szánja repül,
gyermek arcára fény derül;
telve cipő és a csizma,
persze csak akkor, ha tiszta;
és ha hó fedi a tájat,
fogd a szánkót, s korcsolyádat!

Kopog a fagy, főleg reggel,
birokra kél az öreggel;
a megváltó jöttét várják,
Máriának Jézuskáját,
a szeretet ünnepére;
Szent Karácsony éjjelére.

Hó csikorog talpak alatt,
az óévnek vége szakad;
vidám mámoros szilveszter,
poharak telnek pezsgővel;
üt a templom nagy harangja,
így köszön el: - Álom hava.