2014. április 11., péntek

P. Pálffy Julianna - Szelíd remény biztat



P. Pálffy Julianna

Szelíd remény biztat
Mérem az időt. Elbitangolt holnapom várom,
de a reggeli rituálék mint láncszemek, kaján
vigyorral a hamis csendben, visszacsengenek.
Börtönöm ez - bár ajtaja nyitva áll - kapujában
rongyos koldusként, a Múlt muzsikál…
… elszakadt húrokon. Dallamgyilkos zene,
összevisszaság mesterfokon - félhangok közt
szüntelen - végtelen közjáték bolondoknak,
halk intermezzo, kotta nélkül megírt szerelem.
Mérem az időt. Elbitangolt holnapom várom
gyöngyházfényű hajnalon, szelíd remény biztat,
tán lábujjhegyen, mégis bekopog a bezárt ablakon.

1 megjegyzés: