November - Szent András hava - Őszutó
- Enyészet hava - Disznótor hava
A november
a kilencedik hónap volt a rómaiaknál ("novem" = kilenc).
A "novem" a görög "ennea", "enneva"
származéka, ez viszont a "neosz-neá"-ból eredt, s ez azt
jelenti, hogy "új, félig felnőtt, tapasztalatlan" - eléggé
plauzibilis megjelölése a jobb kéz gyűrűsujjának.
Az
őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A
szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a
báloké. Az első hó is november vége felé szokott leesni. A falun élő,
gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal
foglalatoskodnak.
Népi
megfigyelések
- ha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig
- ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy
kemény tél következik
- ha Katalin kopog, a Karácsony locsog
- Márton olykor fehér lovon jár
- ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál
*
Népi
mondóka
Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.
*
Mit
jövendöl a 100 éves naptár?
Hosszú és kemény tél következik, ha október hideg volt, és második felében
délnyugatról keletkezett viharok voltak, ha a madarak ősszel kövérek, ha sok
komló, makk, és keménymagú gyümölcs termett, ha november hó száraz és nem
fagyos.
*
A meteorológusok
Őszutóként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Enyészet
havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Disznótor hava elnevezést
használták novemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent András
hava. A Nap a Nyilas jegyébe lép.
A horoszkóp
csillagjegyei közül az alábbiak esnek a november hónapba:
Skorpió (október 23
–november 21.) és
Nyilas (november 22 –
december 21.)
November folyamán a Nap
az állatöv csillagképei közül a Mérleg csillagképből a Skorpió csillagképbe, majd a Kígyótartó csillagképbe lép.
November minden évben
a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év márciusa, és a szökőévek
kivételével a február is ugyanazon nappal kezdődik, mint a november.
Jeles napok
novemberben
November 1
- Mindenszentek napja.
Egyházi ünnep: azon
szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk az egyházi
naptárban. Az ünnep a IX. század óta kötelező az egész katolikus egyház
számára. Ma is szokás, hogy erre a napra rendbe hozzák a sírokat, virágokat,
koszorúkat helyeznek rá. Az est közeledtével gyertyákat, mécseseket gyújtanak.
A katolikus falvakban, az otthonokban is gyújtottak gyertyát ilyenkor, minden
halott emlékére egyet. Szintén katolikus
vidékeken volt hagyomány, hogy minden háztól küldtek cipót, lisztet, babot vagy
más terményeket a templomnál gyülekező koldusoknak. Nagymagyaron
Mindenszentekkor volt a legényvásár, ahol a gazdák egyezséget kötöttek a munkát
vállaló legényekkel. Ez az úgynevezett cselédfogadás egyik formája volt. E
naphoz
időjósló regula is kacsolódott: Mindenszentek napján, ha hó esik, nem olvad el
márciusig.
*
November 2 - Halottak napja.
A családok
halottaikra emlékeznek. A hozzátartozók
temetőbe mennek és a sírokat rendbe teszik. Ipoly vidéken halottak napján a
közeli
rokonság együtt fogyasztotta el az ebédet, kimentek a temetőbe és gyertyát
gyújtottak az elhunytak tiszteletére. Ezen a napon tiltották a munkát, nehogy
megzavarják a halottak nyugalmát. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken
dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére. E hiedelmek ma már kiveszőben
vannak, de mindkét nap (november 1. és 2.) városon és falun egyaránt a halottakra
való emlékezés ünnepe. Az ünneplés és gyász napjai ezek, amikor utat törhet magának
az emlékezés és a fájdalom.
*
November 11 - .Márton napja.
Szent Márton 316-ban
született Pannóniában. A középkor egyik legnépszerűbb szentje, kultusza
hazánkban is virágzott: emlékét helynevek is őrzik. A XIV. századi krónikákban
a tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. Márton-napon országszerte
lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessen, ihassanak. Úgy gondolták,
minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor
vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: "Aki Márton napján libát nem
eszik, egész éven át éhezik.
*
November 19 - Erzsébet napja.
Árpádházi Szent
Erzsébet (1207-1231) a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentje.
Időjárásjóslás fűződik ehhez a naphoz: ha enapon havazik, azt mondják Erzsébet
megrázta pendelyét.
*
November 25 - Katalin napja.
Szent Katalin a IV.
században élt, hitéért mártírhalált
halt. A házasságra vágyó lányok védőszentje, vértanúságának az eszköze a kerék
miatt a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték.
Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. A vízbe tett
gyümölcság,
ha kizöldül karácsonyig, a lány közeli férjhez menetelét jósolja. Az ágat katalinágnak,
katalingallynak nevezik.
*
November 30 - András napja.
Szent András apostol
a keleti egyház védőszentje az I. században élt. A hagyomány szerint átlósan
ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért hívják az ilyen keresztet
andráskeresztnek. András napja a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A
lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat
elvégezniük. Például böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhaneműt rejtettek.
KERT NOVEMBER
Talán az év
legszomorúbb hónapja a november. Az őszutó idején a természet lassan elhagyja
az októberi színpompát, a kellemes, simogató őszi napfényt fagyos hajnalok,
ködös reggelek váltják, és legtöbbször már a tél is megmutatja magát egy-egy
hószállingózással, ritkábban tartós havazással.
A késő ősz minden
évben a kerttől való elbúcsúzás ideje. A nyári vegetációnak már csak a
nyoma látszik, az első fagyok után pedig végérvényesen beköszönt az őszi
hangulat.
Az év vége felé
járunk, ilyenkor, ha van is tennivaló a kertben, az nem túl látványos. Ennek
ellenére kertünk jövő évi pompája és termése nagyban függ ettől az időszaktól.
A november az őszi
mélyszántás és kertásás utolsó hónapja.
November végére a
gyümölcsfák és a lombhullató díszfák, díszcserjék már mélynyugalmi állapotban
vannak, így az aktuális metszések elvégezhetők rajtuk.
Fagymentes időben még
ültethetünk szabadgyökerű gyümölcsfákat, díszfákat és cserjéket.
Novemberben még akad
tenni való otthonunk környékén. Aki kertes házban lakik az tudja, a kertet elő
kell készíteni a télre. Fontos a lehullott levelek összegyűjtése, vízteleníteni
kell a kültéri csapokat, nehogy elfagyjanak a tél idején. A gyümölcsfákról el
kell távolítani a rajta maradt leveleket, gyümölcsmúmiákat, mert fertőzés
forrása lehet. Ebben a hónapban értékeljük legjobban az örökzöld növényeket,
amelyeket az évek során ültettünk. Azonban vannak olyan növények, amelyek hűvös
helyen átvészelik a telet ilyen, mint például a muskátli, a leander és a
citrus félék...A fűszernövényeket be tudjuk vinni a lakásba, ha nem is
maradnak meg tavaszig, még sokáig élvezhetjük ételeinkben kedvező hatásukat. A
belső ablakpárkányon cserépben is elfér a bazsalikom, petrezselyem,
metélőhagyma, kakukkfű, a babér.
November elején, amíg
a fagyok nem jönnek, a természet bámulatba ejtő, színes levelekkel kápráztat el
minket. Lassan elhagyja az októberi színpompát. A kellemes, simogató őszi
napfényt, fagyos hajnalok és ködös reggelek váltják. Már a tél is megmutatja
magát egy-egy hószállingózással, ritkábban tartós havazással.
Télen nem minden madarunk
vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Ne feledkezzünk meg a
madarak etetéséről! A ház körül gyakori madarak emberi segítség nélkül is
átvészelik a telet, ám az etetés nagy könnyebbséget és biztonságot jelent
számukra, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen
végezzük. Sivár kertünkbe életet hoznak és tavaszig rengeteg élménnyel
ajándékoznak meg minket!
Nagyon sok szeretettel köszöntjük
e hónap
szülötteit,
névnaposait.
Sok boldogságot kívánunk!
