2015. október 27., kedd

Baráth Sándor - Reményre várva



Baráth Sándor

Reményre várva

Üvölt a magány,
Sorsomra átkot szór.
Nem vagyok vagány,
Megfáradt, tudja jól.


Törött életem-
-ben kong a soha nincs,
Üvöltés velem,
Némaság, visszhang sincs.


Árnyékban élek,
Nem süt rám napsugár.
Ki erre téved,
Ördöggel táncot jár.


Gályarab lennék,
Kikapcsolná agyam.
Szenvedés vendég,
Gondomból kikapar.


Zaklatnak utcák,
Amerre jártam én,
Léptek kopogják,
Hidd komám, van remény.

1 megjegyzés: