Szomorúfűz
Emléketek élteti szívemet
Rátok gondolok és
látom lelketek minden rezdülését
Valóban nagyon rég
volt, utatok másfelé vitt,
de örökre szívemben
éltek.
Nagyon hiányoztok
nekem
Éjszakánként keveset
alszom - hallgatom a csendet.
nézem, az ezüstlő
holdat
Átlépek világomból
lélekvilágotokba,
az árnyak, az álmok
országába
Az évszakok
váltakoznak,
a TI világotokba már
örök a nyár
Visszajárok az
időben, minden egyes pillanatban,
amit együtt
töltöttünk
Sötét van köröttem,
csak a csend muzsikál
Emléketek élteti
szívemet
*
Fájó szívvel,
szomorúan gondolok az elmúlásra, halottaimra nem csak Mindenszentekkor Sokszor
gyújtok gyertyát, - Rájuk emlékezve. Sóhajaim Róluk mesélnek, átélve minden
Velük töltött pillanatot. A gyertyalángban angyalok szárnyalnak, az apró fények
nekem a régmúltról regélnek. Így küldöm
Feléjük üzenetemet, szeretetemet.
Különös,
megfoghatatlan, elmondhatatlan érzések, emlékek ölelnek – a gyertyák lobogó
fényében, az imbolygó lelkek táncában – az élet örök elmúlásában.
Gondolataimban velem élnek. Emlékük itt él a szívemben.
Emléketek visszajár
Lényetek bennem él
Rólatok mesél a szél
Üzen a mécses fény
Értetek gyertyát
gyújtok én
https://m.youtube.com/watch?v=MKnAEeZBLtY
VálaszTörlés