.kaktusz
Ha megszületünk …
Tudod arra gondoltam,
aki él, azok közül
nem kérte senki,
hogy jöhessen a
világra küzdeni,
és mégis, ha
megszületik valaki,
feladata van, anélkül
élet nincsen,
ezt a nem kért életet
életbe kell tartani,
lehetőség szerint
élhetővé kell tenni,
ami nem könnyű
egyáltalán,
az ember észre sem
veszi a csapdát,
egy elvétett lépés
csupán,
és máris indul a
rossz irányba,
könnyű eltévedni
útvesztőjében a bánatnak,
zuhanni a keserűség
feneketlen szakadékába,
ha beférkőzik a véget
nem érő rossz,
ez a kéretlenül jött
élet teher lesz,
a rossz sokszor
környékez,
egyedül védtelen,
az ember könnyen
megadja magát neki,
ha nincs mellette
valaki,
valaki a szeretet
nevében,
kivel az örömöt lehet
megosztani,
a bánaton pedig enyhíteni,
a szeretet nem
öncélú,
nem csak learat,
komoly feladata neki
is van,
hiszen ő a világ bölcsessége,
hiszen ő a világ bölcsessége,
szeretettel irányít
okosan,
az élők virágzó kertjébe vezeti
az élők virágzó kertjébe vezeti
a halál sötét útjára
tévedtet,
a keserűség
útvesztőjében utat mutat,
a feneketlen pocsolyájából
kisegít,
ha elég erős a
szeretet
az életbe felemel,
nem önfeláldozón,
értelmetlen
együtt zuhan,
a halált hozó poklok
poklába.
2010.jan.03.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése