Szokolay Zoltán
Vonulás
Mióta már nem száll föl egy se!
Kővé meredve, mozdulatlan áll,
teremtőink vezeklését őrzi
megannyi szárnyatárt madár.
Majd nem látunk, s nem marad egy se.
Majd nem hallunk, s vijjogva száll
Nap felé a vadkereszt-csapat.
Elnémulunk. Nincs semmink már.
Kővé meredve, mozdulatlan áll,
teremtőink vezeklését őrzi
megannyi szárnyatárt madár.
Majd nem látunk, s nem marad egy se.
Majd nem hallunk, s vijjogva száll
Nap felé a vadkereszt-csapat.
Elnémulunk. Nincs semmink már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése