Pogány Zoltán
Csupa felhő ma az ég,
szürke tömbbé vált a kék.
Dühödt, morgós szlogenben
dübörög a mindenség.
Csata dúl föld s menny között,
minden nekivetkőzött,
olyan hévvel szól e zaj,
mint ha nyárba már ősz jött:
Csuka-szelek zsonganak,
eső zuhog - víz-szalag -
zeng e zordon Kánaán.
Szóhoz sem jut már a Nap...
...csuda világ! Bősz hideg
nyarunk így veszejti meg...
Túl, a messzi horizont
elnyúló homály-zsineg.
Csak a virágok szegyét
védi testével a rét:
kivirult az esőtől
bőrig ázott angyalként.
Csigapillás szemével
néz az est lomhán széjjel,
s csodálkozik - mert mit lát?
nélküle is van éjjel...
Csupa felhő, csata-lég;
lángban minden, csuda-ég
fekete tűz csapkod fenn...
itt zokog a Mindenség!
http://youtu.be/0X4_kwrOnwE
VálaszTörlés