Komáromi János /Koma/
hűvös percek
hűvös percek hullanak
ázott fákról alá
levelek mozognak
valamit üzennek
ha valaki meghallaná...
tán szavak rejtőztek
a fák lombjai közé
tán azt szitálja most szét a szél
őszi gondolatok
de némelyik már a télről mesél
annyi vágy és annyi álom
annyi nehéz szagú délután
ázott nappalok
vergődő éjszakák után
szomorú-szemű ég bámul
a csendes világra
olyan régóta várt már
egy ilyen esős délutánra
tikkadt mezők
aszott falevelek
száz-sugarú nyarak
Isten veletek
ez már az ősz
ez az ázott utca
a nyarat nem hozza semmi vissza
csobbannak a kövér esőcseppek
tócsa-gyűrűk futnak a víz felszínén
hullatja az idő a könnyeit
...
és ázok alatta én
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése