Siktár János - A szívem ...

Siktár János

A szívem... 

Szívem ághoz hasonlatos,
madárka ül dalolva rajta,
édes e csattogás, de lám
az édesség epém szakasztja.

panaszlom és hálálom ezt,
sértett hálálkodó? csodálod.
Ne vesd meg lüktető szívem,
találsz mellette egy barátot.

Neki e szív csak hajléka,
s csupa jó hír visszhangja benne
ó ti, kik példakép gyanánt
csúfoltok ki e szerelembe,

beszédem nem is szerepel
másutt, csupán versembe róva.
Ó éj, nélküled nincs remény
s a vágynak más vigasztalója!

Ó vágy, maradj! Ó nyúlj meg éj!
Hisz így, nem fogyhat el türelmem.
Majd benned nyerek jutalmat
én egyre vágyom, esedezem.

Örülj éj! Holdad felderült.
Bár az enyém is kelne végre,
s tisztán tárulna már elém,
melyiknek tündöklőbb a fénye.