Baranyi Ferenc - Hűség

Baranyi Ferenc

Hűség

Valami történt azalatt,
amíg a szívből a mosolygás
sugaras árama a folyvást
dacoló, zárt szájig szaladt,

valami változott, hiszen
ami a szájon kivirágzott,
nem az volt már, mit kibocsátott
a szív (vagy az, csak másmilyen) -

ám akkor is mosoly, mosoly!
S ha íve lankadóbb is annál,
ami a szívben volt a startnál:
az arc már tőle sem komor.

És azt hiszem, végső soron
e más-ívű mosoly se más, csak
nem úgy ad formát a szájnak,
ahogy reméltük egykoron -

mindegy. Mi ebben is hiszünk,
mert a mosolyt az árnyalattól
függetlenül vállalta egykor
kibocsátani hű szívünk