P. Pálffy Julianna
Időle(ge)sen
Pereg a homok.
Egymást előzve
futnak a szemek,
karcsú íven szánkázik
az idő,
kiszabott keretben
múlt buckáira
huppan a jövő.
Lecseng az ó.
Sorsfordító
kézben nincs irgalom,
homokból végtelen
oda-vissza,
- összead és kivon -
tegnapból mába
érve őröl időt
a malom.
Pereg a homok.
Enyém a kéz,
ha én akarom.
futnak a szemek,
karcsú íven szánkázik
az idő,
kiszabott keretben
múlt buckáira
huppan a jövő.
Lecseng az ó.
Sorsfordító
kézben nincs irgalom,
homokból végtelen
oda-vissza,
- összead és kivon -
tegnapból mába
érve őröl időt
a malom.
Pereg a homok.
Enyém a kéz,
ha én akarom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése