este ez, este, a mi esténk ketten
ülünk csak együtt, egy világgal szemben
nem beszélünk semmit, de a hallgatás nem néma
szavak, oly régi ez már, a többiek játéka
én ősz kezemmel nappal morzsolom tied
s összebújva alszunk, mint két testvér-gyerek
az emberek nem néznek, sietnek tovább
még kergetik az éveket, a holnapot, a mát
a sarokban egy kis pók érti csak a dolgot
miért ha mosolyogsz s miért ha mosolygok :
mert úgy van a mi életünk, kicsi szívem, párom
összekötve egy sárga, vékony pókfonálon
tanúnak s őrnek nézünk fel az égre
ünneplünk mi mindig, egymásért cserébe
mert a másik nélkül egyikünk sem nevet
de leginkább sírni, sírni legszebb veled...
s azért nem kérdjük, miért nincsen neve
mert nem történet a miénk :
ülünk csak együtt, egy világgal szemben
nem beszélünk semmit, de a hallgatás nem néma
szavak, oly régi ez már, a többiek játéka
én ősz kezemmel nappal morzsolom tied
s összebújva alszunk, mint két testvér-gyerek
az emberek nem néznek, sietnek tovább
még kergetik az éveket, a holnapot, a mát
a sarokban egy kis pók érti csak a dolgot
miért ha mosolyogsz s miért ha mosolygok :
mert úgy van a mi életünk, kicsi szívem, párom
összekötve egy sárga, vékony pókfonálon
tanúnak s őrnek nézünk fel az égre
ünneplünk mi mindig, egymásért cserébe
mert a másik nélkül egyikünk sem nevet
de leginkább sírni, sírni legszebb veled...
s azért nem kérdjük, miért nincsen neve
mert nem történet a miénk :
csak egy végtelen mese...
http://www.youtube.com/watch?v=I_HRSgG1a60
VálaszTörlés