Zsiga Lajos /Alkotok/
Március 15
észak, dél, kelet,
nyugat
az idő keze ránk mutat.
lépni kell de nagyobbat
talán átlépni önmagunkat.
vessük le a rongyainkat.
tiszta vizben megfürödve,
kifésülve vasalt ingbe,
szembe nézve a tükörbe,
induljunk az ünnepre.
nem csörögnek láncaink,
de a megtört vágyaink
velünk élnek, vagy halnak,
s nem lesz vége a harcnak,
mig-e nép szabad nem lesz.
akkor sem, ha az ellenség
csupán csak saját maga lesz,
kivel a harcot vívni kell.
s, ha majd győz a bátor
a hitvány hazug felett,
soha többet nem lesznek
a magyarok ellenségek.
talpon a magyar a hazáért,
veszni nem hagyja őt,
nem vár holnapig,
miért az utókor elitél.
nem kérdés, hogy rabok
legyünk, vagy szabadok.
sors üldözte vándorok
a népért a hazáért, ha kell,
mindekinek megbocsájtok.
az idő keze ránk mutat.
lépni kell de nagyobbat
talán átlépni önmagunkat.
vessük le a rongyainkat.
tiszta vizben megfürödve,
kifésülve vasalt ingbe,
szembe nézve a tükörbe,
induljunk az ünnepre.
nem csörögnek láncaink,
de a megtört vágyaink
velünk élnek, vagy halnak,
s nem lesz vége a harcnak,
mig-e nép szabad nem lesz.
akkor sem, ha az ellenség
csupán csak saját maga lesz,
kivel a harcot vívni kell.
s, ha majd győz a bátor
a hitvány hazug felett,
soha többet nem lesznek
a magyarok ellenségek.
talpon a magyar a hazáért,
veszni nem hagyja őt,
nem vár holnapig,
miért az utókor elitél.
nem kérdés, hogy rabok
legyünk, vagy szabadok.
sors üldözte vándorok
a népért a hazáért, ha kell,
mindekinek megbocsájtok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése