Leleszi Balázs Károly
Tavasszal telepedj le
…
Tavasszal telepedj le
egy fa alatt… Ne legyen különleges fa, csupán egy fa a többi közül, telepedj le
alatta egy új tavasz csodás ígéretével, mely éled és kiteljesedik körötted – s
kiálts ˝tavaszt”!, kiálts ˝fényt”!, kiálts „újjászületést”! Mondom, figyelj és
élj – az ősi rög tudatával, a fák növekedésével, a születő szirmok illatozó
üdeségével, a méhek zümmögésével – és vedd észre, hogy az Isten mindenkiről
gondot visel.
Tavasszal telepedj le
egy egyszerű fa alatt… Ne legyen különleges, dekoratív vagy túlnemesített fa –
egy legyen az erdő fái közül, amelyik most épp lombot fakaszt. Feküdj le
vágyakozó szívvel a zöldellő fűbe, és olvasd fedetlen arccal a természetet – a
rögök hűvösével, a megéledő világ nagyszerűségével – nyugodj és élj – a virágok
nyílnak, a csend és a fény zenél; a méhek és a hangyák szorgoskodnak, a madarak
fészket építenek, a szitakötők táncolnak, az évgyűrűk növekednek – s élsz te is
egy az emberiségből, akiről az Isten gondot visel.
Kiteljesedik a világ,
mihelyt te is a része vagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése