Szomorúfűz
Az éj ...
Csendes az éjszaka.
Előoson a Hold, - a felhők között gurul ki ezüstösen. Csillagok sziporkáznak az
égi óceánban. Elsimulnak a kusza dallamok, a Föld felett angyalok virrasztanak.
Bűvös, sejtelmes árnyak terülnek fölénk.
Jézus óvja
szíveinket. Az álmok bűvkörében vagyunk
a mindent elnyelő éjben, míg a hajnal pírja felragyog.
Fényeket nyitva ...
Alszik a város, a
csend is elpihen.
Fáradtan hajtod fejed
párnádra.
Kérdések sora benned,
de csak a némaság felel.
A nappal gondjai
nyomasztanak és nyugalmat nehezen lelsz.
A horizont
drapériáján egyedül a Hold ezüstlik,
hálójába szőve a
csillagokat.
Zaklatott álmok után
– fényeket nyitva – születik meg a hajnal.
http://youtu.be/-aNHB0k1uic
VálaszTörlés