2014. május 30., péntek

Siktár János - Hencegő tavasz - Tavaszi zápor



Siktár János

Hencegő tavasz

A tavasz eljött hozzád szépségével
s most szinte hallhatón, nevetve henceg,
hogy alkonyórán felkelté a rózsa
rügyeit, mik minap még szenderegtek,


biz felhasítá a hajnal hűvöse,
mutatván eddig eltitkolt csodákat,
s ruháját ráteríti a bokorra,
ahogy te színes és csipkés ruhádat.


Díszköntöse örömmel tölti lelked,
hisz szürke leple eddig oly sivár volt!
Szellője langyos, szinte azt hiszed már,
barátaidnak lehelete szállong.



*

Tavaszi zivatar …



Remegés ura a mennydörgés sóhajával,
uszályát vonszoló, ígéretét beváltó,
könnyek ontója, bár szerelmi búja nincsen,
mézédes lesz minden az eső illatától,


harsogó a hangja, mint oroszlánüvöltés,
villáma fényes, mint a kardok villanása.
Záhony felől jön ő keleti fuvallattal,
s esője akár szakadt gyöngysor széthullása.


Bőséges életét ő hozza el a földnek,
dombokkal sokszínű virágpalástot öltet,
s úgy játszanak a völgy megáradt patakjai,
akár a malomjáték fénylő korongjai.

1 megjegyzés: