Nagy Bandó András
Az életedet …
Létezni. Egyszerű, és
egyben nagyszerű szó. Élni. Meglenni. Itt lenni a földön. Érezni mindazt, ami
körülvesz, ami jó érzéssel tölt el, ami simogat, ami bármi módon, kellemesen vagy
elementáris erővel hat rám. Gondold meg, kicsikém, főleg akkor gondold át,
amikor szomorkodásra vagy panaszra van, vagy lenne okod: bármekkora fájdalmad
is van, bármennyire szenvedsz is, bármily rettenetes kínokat élsz is át, mégis
csak élsz, létezel. Amíg nem tetted kockára az életed, oly nehéz ezt megérteni.
Észre sem veszed, hogy létezel, hogy élsz, hogy meg vagy. Eszedbe sem jut, hogy
itt vagy, hogy élőlény, hogy ember vagy, mert minden egyszerű és természetes,
pontosabban minden egyszerűnek és természetesnek tűnik, annak gondolod, vagy
talán nem is gondolod, meg sem fordul a fejedben, hogy ajándékul kapott,
félteni való kincset őrzöl: az életedet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése