Mészöly Gábor
Utolsó mesém
Mikor megtanultam
mindent, mit érdemes,
És megéltem derűt-borút,
Ha meghallgatták mind meséimet,
És befejeztem itt bent a háborút,
Ha láthattam reményem két szép gyermekemben,
És átadhattam egy kevés tudást
Ha ezredszer is csalódtam hitemben,
Befejezem e zaklatott versenyfutást
Majd ledőlök csendben, hallgatni rigódalt,
És érezni tavaszi illatot,
Várni türelemmel a feljövő holdat,
Érezni, ahogy a föld forog.
Csendben lehunyni két szemem
Tudni, hogy új élet ünnepel,
Egyé válni tavasz-ősanyánkkal,
Míg mosolyom takarja el lepel.
És megéltem derűt-borút,
Ha meghallgatták mind meséimet,
És befejeztem itt bent a háborút,
Ha láthattam reményem két szép gyermekemben,
És átadhattam egy kevés tudást
Ha ezredszer is csalódtam hitemben,
Befejezem e zaklatott versenyfutást
Majd ledőlök csendben, hallgatni rigódalt,
És érezni tavaszi illatot,
Várni türelemmel a feljövő holdat,
Érezni, ahogy a föld forog.
Csendben lehunyni két szemem
Tudni, hogy új élet ünnepel,
Egyé válni tavasz-ősanyánkkal,
Míg mosolyom takarja el lepel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése