Balázs Danó Tímea
Ketten vagyok
Évek óta két lény él
bennem.
Az egyik száz létben szeret,
ő belül él, legbelül.
A másik az az ember, aki
úgy látja, semmi sem sikerül.
Az ember a mély fájdalom;
csak vágyik rád, sír, zokog
nem nyugszik, jelnek vél
minden momentumot.
Lágyan csókolna, ölelne,
nem gondolkozna semmin.
Csak szeretne szerelme,
mindegy lenne meddig.
A másik az valóság,
már tudja, ez délibáb.
Ő esős, hűs nyugalom,
benne nem él a fájdalom.
Ő az aki száz lét óta szeret,
és régóta tudja, hogy mit keres.
Ha kérdeznéd, ki a jobb?
azt mondanám: te tudod.
Döntsd hát el: Melyik kell?
A rosszabbat pusztítsd el!
Az egyik száz létben szeret,
ő belül él, legbelül.
A másik az az ember, aki
úgy látja, semmi sem sikerül.
Az ember a mély fájdalom;
csak vágyik rád, sír, zokog
nem nyugszik, jelnek vél
minden momentumot.
Lágyan csókolna, ölelne,
nem gondolkozna semmin.
Csak szeretne szerelme,
mindegy lenne meddig.
A másik az valóság,
már tudja, ez délibáb.
Ő esős, hűs nyugalom,
benne nem él a fájdalom.
Ő az aki száz lét óta szeret,
és régóta tudja, hogy mit keres.
Ha kérdeznéd, ki a jobb?
azt mondanám: te tudod.
Döntsd hát el: Melyik kell?
A rosszabbat pusztítsd el!
https://m.youtube.com/watch?v=6gG_7hOv1ho
VálaszTörlés