Wass Albert
Magyar karácsony az
égben
Aki még nem tudott
róla, ám tudja meg, hogy amikor lent a földön megszólalnak a karácsonyesti
harangok, odafönt a Mennyeknek Országában a legeslegfiatalabb angyalka megráz
egy fényes aranycsengőt. Erre a jelre a mennyei palota nagy szárnyas kapui
maguktól megnyílnak, s a mennyország összes népe illő sorban betódul a hatalmas
kupolaterembe, ahol várja már őket Jézus Király karácsonyfája. Mikor mindenki
együtt van már, akkor az Úr Jézus megadja a jelt, s a kiválasztott szentek
sorjában meggyújtják a mennyezetig érő karácsonyfán az emlékezés gyertyáit.
Nagy tiszteltetés ám
a gyertyagyújtók sorába kerülni s fontos hivatal. Mert ezen múlik, hogy kikről
emlékezik meg a mennyország népe azon a karácsonyon. Mikor aztán a gyertyák már
mind égnek, akkor az Úr Jézus intésére sorra járulnak az ég lakói a
karácsonyfához, s ki-ki ráaggatja a maga imádságát. Ezeket az imádságokat aztán
az Úr Jézus megáldja, s szorgos angyalok nyomban aláindulnak velük a földre,
hogy szétosszák azok között, akiknek szólnak. Ezek a soha nem hiábavaló, de
mindig beteljesülő imádságok a mennyek lakóinak ajándékai a földi emberek
számára. Így ünnepelnek odafönt karácsonyt azok, akik közülünk eltávoztak,
tudja azt mindenki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése