Január - Boldogasszony hava - Télhó

Január - Boldogasszony hava
Télhó - Fergeteg hava - Medvetor hava

http://m.youtube.com/watch?v=WKcNf6QIWXI

Római hagyomány szerint a hónapoknak - márciustól decemberig - a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt a Kr.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven - 11. és 12. hónapként. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak - Kr. e. 153-tól - január 1-jén kezdték az évet. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is.

A januári hónap javában a tél közepe, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.

*

A hívők újévkor kalácsot tettek Ianus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. A meteorológusok Télhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Fergeteg havának nevezik, a régi magyar (katolikus) neve Boldogasszony hava, eleink pedig (az Avisura szerint) Medvetor havának nevezték januárt. E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a január hónapba:

Bak (december 22. – január 20.) és

 

Vízöntő (január 21. – február 19.).

Január folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Nyilas csillagképből a Bak csillagképbe lép.

Szabályos években a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év októbere.

Szökőévekben a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az április és a július.

*

Népi mondóka

Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű köd keletkezik. Rossz, általában langy idő következik, ha a keleti, északi szél változik, ha a gödrök bűzösek.

 *

Népi megfigyelések

- januári meleg isten csapása
- gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz
- ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március vagy április hónapja
- nedves január mellett a pincében üres marad a hordó
- téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent
- januári kövér veréb, hosszú tél
- ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és általában hosszú télre lehet számítani
- a ködös január nedves tavasszal jár

*

Jeles napok januárban

1. Újév.

Az évkezdet minden népnél szerencsevarázsló és gonosz űző ünnep. Az egész napot vidámság, evés-ivás jellemzi, és természetesen elmaradhatatlanok az újesztendei jókívánságok.
Se szeri, se száma az újévre vonatkozó különféle időjóslásoknak. Ízelítőül egy olyat idézünk, ami gyakran beválik: ha nincs fagy januárban, meghozza azt majd a március és az április. Sok jóslás fűződik az "első"-höz: az első újévi látogató lesz a leány férje, amivel először foglalkozik az ember, azt fogja egész évben csinálni stb.

*

6. Vízkereszt, háromkirályok.

A karácsonyi ünnepek zárónapja, ekkor kezdődik a Farsang. Ezen a napon utoljára gyújtják meg a gyertyákat a karácsonyfán, majd lebontják a fát.
Sok helyen Vízkereszt napján tartják a Csillagozást, vagy a Háromkirályok járását, a három napkeleti bölcs betlehemi látogatásának emlékére.
Megszentelik a házakat vízzel és sóval (gonosz űző szerek), és krétával a szemöldökfára írják a G. M. B.-t (Gáspár, Menyhért, Boldizsár).

*
18. Piroska

18. Piroska. "Negyvenes nap", azt jelenti, hogy ennek a napnak az időjárása egyezni fog az egy vagy két holdváltozásra bekövetkező időszak hőmérsékletével, csapadékmennyiségével. (tudományosan nem bizonyított).

*

20. Fábián és Sebestyén

20. Fábián és Sebestyén. A két vértanú ünnepe az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Fábián a pestisesek, Sebestyén a nyilasok, puskások, védőszentje.

*

22. Vince

22. Vince "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" Olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani. Vince a szőlősgazdák egyik védőszentje.

*

25. Pál

25. Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".

*

Kert – január

A január a leghidegebb téli hónap. A táj talán mégis ilyenkor a legszebb, hiszen csillogó, fehér hó borít erdőt, mezőt. A puha hó betakarja a növényeket, a földet, így megóvja a magvakat a kemény fagyoktól. A tiszta hideg időben gyönyörűen ragyognak a sötét januári égbolton a csillagok.

A növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.

Gyógy- és fűszernövények.

A gyógynövények nem csak az egészséget védik, hanem a zöldséges- és virágos kertekben is segítői a növényeknek, virágoknak. A fűszernövényekkel jól „elbolondíthatjuk” ételeinket.

Zöldségtermesztés.

Ebben a téli hónapban megtervezhetjük, mit hová fogunk ültetni a kertünkben. Ügyelve a vetésforgóra – ez a legjobb gyomirtó. Ha enyhe az idő, elvethetjük a zöldborsót, sárgarépát, petrezselymet, dughagymát, salátát.

A télire eltett zöldséget, gyümölcsöt rendszeresen át kell válogatni, a rosszakat kiszedni.

Palántakészítéshez biotermesztésben nem használhatunk csávázott vetőmagot. A csávázást mi is elvégezhetjük kamillateával, 20 perces áztatás után vászonzacskóban megszárítjuk a magot, majd 0,5 cm mélyen vetőládába elvetjük.

Szőlő-gyümölcs.

Fagymentes időben drótkefével és kaparóvassal tisztogassuk meg a fák törzsét, vastag ágait. Amit lekapartunk, égessük el, hiszen ez a kaparék tele van a kártevők lárváival, tojásaival.

*

Sok szeretettel köszöntjük e hónap

szülötteit,

névnaposait,

ünnepeltjeit.