Newyear - Babérjait fonja a látszat

Newyear

Babérjait fonja a látszat

babérjait fonja a látszat
elfojt sok sok érdemest
érdekek egymást tipró
prédája lett az élet
félig ébren
erényeit sutba téve
botorkál az ember
másra szabott ruhát hord
csak a test fér el benne
lelkének nincs helye
az álmok kötélhágcsóján
szakadoznak a szálak
hűl a láz
napjait közönybe zárta
a mohás megszokás
közepesre csiszolta a kényelem
céljait
kibeszélések szelídítették meg
---
a letarolt talánok tarlóján
ébredezik lassan a vád
még csíra csak
sejtés csupán
de ott lappang benne
a felriasztott vágy
hogy a beismerés zarándok útján
megtalálja magát