Kandrács Róza
Rád találtam
Három éve minden nap,
látom kedves arcodat.
Köszöntél én köszöntem,
de nem történt semmi sem.
Egy nap jöttél ugyanúgy,
szemünkben a fény kigyúlt.
A nézésed tett csodát,
vagy amit már mondottál.
Röpke szó volt: „ülj ide”,
s mentem mint egy kis csibe.
Kérdeztél én feleltem,
így kezdődött azt hiszem.
Most már minden nap csodás,
olyan mint egy álmodás.
Van már miért felkelni,
öltözni és szép lenni.
Várni mikor ide érsz,
nevetni ha hozzám érsz.
Szép szemed súg száz csodát,
szívem érti halk szavát.
Nem kellenek nagy szavak.
a szemeink vallanak.
Te is érzed amit én,
csak bátorság nincs elég.
Hogy mondjad meg,
látom kedves arcodat.
Köszöntél én köszöntem,
de nem történt semmi sem.
Egy nap jöttél ugyanúgy,
szemünkben a fény kigyúlt.
A nézésed tett csodát,
vagy amit már mondottál.
Röpke szó volt: „ülj ide”,
s mentem mint egy kis csibe.
Kérdeztél én feleltem,
így kezdődött azt hiszem.
Most már minden nap csodás,
olyan mint egy álmodás.
Van már miért felkelni,
öltözni és szép lenni.
Várni mikor ide érsz,
nevetni ha hozzám érsz.
Szép szemed súg száz csodát,
szívem érti halk szavát.
Nem kellenek nagy szavak.
a szemeink vallanak.
Te is érzed amit én,
csak bátorság nincs elég.
Hogy mondjad meg,
hogy szeretsz?
S én neked ugyanezt.
De eljön a pillanat,
mikor ajkunk szóra kap.
Te sem bírod már soká,
ezt a fájó hallgatást.
Szólj szerelmem,
beszélj hát.
Felelni így, hogy tudnák,
pedig lelkem érted ég,
ne hagyjuk ki semmiként.
Nem fiatal már e két,
kapcsolódó álomkép.
Mondd, hogy szeretsz,
elhiszem.
Viszonozni így merem.
S én neked ugyanezt.
De eljön a pillanat,
mikor ajkunk szóra kap.
Te sem bírod már soká,
ezt a fájó hallgatást.
Szólj szerelmem,
beszélj hát.
Felelni így, hogy tudnák,
pedig lelkem érted ég,
ne hagyjuk ki semmiként.
Nem fiatal már e két,
kapcsolódó álomkép.
Mondd, hogy szeretsz,
elhiszem.
Viszonozni így merem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése