2015. február 17., kedd

P. Pálffy Julianna - Ne hidd szemem hideg fényét



P. Pálffy Julianna

Ne hidd szemem hideg fényét 



Ne hidd szemem hideg fényét,
szavam se hidd, ha küldelek,
érted vagyok néma, hangtalan,
mert magad ellen is téged védelek.
.
Csak egy pillanatra fáradt meg
bennem a szerelem, ilyenkor
hévvel gyilkol, őrzője megpihen,
egyedül küzdök - magam ellen,
magam vagyok védtelen.
.
Marcangolva fáj, ha emléked
titkos odúkból rám kiált, míg
ajkam, csóktalanul szomjazza
régi csókok mézédes illatát.
.
Tűnt mosolyod szór hajnalok
bársonyára csillagporból permetet,
veled ébred a szem, a száj, de éjjel,
párnám őrzi titoktartón a nevedet.
.
Ne hidd szemem hideg fényét,
szavam se hidd, ha küldelek,
ma is tűzként lobogsz bennem,
csak rideg páncél mögé rejtelek.

1 megjegyzés: