Őri István
Várlak, ha jössz...
Várlak, ha jössz
várlak, ha nem
vártalak tegnap
várlak ma
várlak holnap
várlak örökkön örökké
várlak erényben
várlak a bűnben
várlak, 'milyen vagy
hűtlen-hűségben
várlak a Mennyben
várlak a pokolban
hogy együtt énekeljünk
az angyalokkal
vagy üvöltsünk a kíntól
mert örökké égünk
- Együtt...
várlak, hogy várjuk
a feloldozás üzenetét
- Veled...
Várlak...
és nem jössz
szólítalak...
és nem felelsz
kereslek...
és nem talállak
önmagam sötétje fedi el a tájat -
várlak...
várlak...
várlak...
Elnyel a múlt
szaggat a jövő
a jelen elröppent
Nélküled semmi nincs
- nehéz várni...
de kell!
ha nincs is remény,
akkor is
várni kell!
Rád
mert hátha egyszer feltűnsz
az úton, ahol én is megyek
hátha szembe jössz velem
hátha felismerjük egymást
hátha Te is rám vártál
mint én Rád
hátha megállunk
egymással szemben
és azt mondjuk:
"Itt vagyok!"
hátha megfogjuk egymás kezét
és elindulunk egy másik úton
egyfelé, együtt
hátha megérkezünk valahová
és azt mondjuk:
"Hazaértünk. Menjünk be,
ez a mi otthonunk."
s hátha ott boldogok leszünk
örökkön örökké
mint a mesékben
mint az imákban
mint az elsuttogott vágyakban
mint a gyötrelem sikolyaiban
mint - az életben
Várlak...
gyere...
próbáljuk meg újra
hátha...
várlak, ha nem
vártalak tegnap
várlak ma
várlak holnap
várlak örökkön örökké
várlak erényben
várlak a bűnben
várlak, 'milyen vagy
hűtlen-hűségben
várlak a Mennyben
várlak a pokolban
hogy együtt énekeljünk
az angyalokkal
vagy üvöltsünk a kíntól
mert örökké égünk
- Együtt...
várlak, hogy várjuk
a feloldozás üzenetét
- Veled...
Várlak...
és nem jössz
szólítalak...
és nem felelsz
kereslek...
és nem talállak
önmagam sötétje fedi el a tájat -
várlak...
várlak...
várlak...
Elnyel a múlt
szaggat a jövő
a jelen elröppent
Nélküled semmi nincs
- nehéz várni...
de kell!
ha nincs is remény,
akkor is
várni kell!
Rád
mert hátha egyszer feltűnsz
az úton, ahol én is megyek
hátha szembe jössz velem
hátha felismerjük egymást
hátha Te is rám vártál
mint én Rád
hátha megállunk
egymással szemben
és azt mondjuk:
"Itt vagyok!"
hátha megfogjuk egymás kezét
és elindulunk egy másik úton
egyfelé, együtt
hátha megérkezünk valahová
és azt mondjuk:
"Hazaértünk. Menjünk be,
ez a mi otthonunk."
s hátha ott boldogok leszünk
örökkön örökké
mint a mesékben
mint az imákban
mint az elsuttogott vágyakban
mint a gyötrelem sikolyaiban
mint - az életben
Várlak...
gyere...
próbáljuk meg újra
hátha...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése