Siktár János
Szeretet...
Hogy ha újra
kezdhetném én az életem,
édes lényed míg élnék kellene nekem.
Felkutatnálak bárhol, bármerre is jársz,
érezné szívem, hogy mindig csak reám vársz.
Te, aki úgy szeretsz, mint eddig senki sem,
életem szerelme Te vagy a végzetem,
amíg Te rám nevetsz nem gyötör fájdalom,
nem választ el semmi, én Hozzád tartozom.
Így volt ez megírva, sorsunk az egy nekünk,
éljük szép életünk, mert nagyon szeretünk.
Más leány mosolya nem hozott zavarba,
csak Téged zártalak mindig a karomba.
Szemedből őszinte szeretet sugárzik,
féltékenység zöld szörnye velünk nem játszik.
Megbízunk egymásban így telnek napjaink,
szeretet szívünkben örökre itt lakik.
édes lényed míg élnék kellene nekem.
Felkutatnálak bárhol, bármerre is jársz,
érezné szívem, hogy mindig csak reám vársz.
Te, aki úgy szeretsz, mint eddig senki sem,
életem szerelme Te vagy a végzetem,
amíg Te rám nevetsz nem gyötör fájdalom,
nem választ el semmi, én Hozzád tartozom.
Így volt ez megírva, sorsunk az egy nekünk,
éljük szép életünk, mert nagyon szeretünk.
Más leány mosolya nem hozott zavarba,
csak Téged zártalak mindig a karomba.
Szemedből őszinte szeretet sugárzik,
féltékenység zöld szörnye velünk nem játszik.
Megbízunk egymásban így telnek napjaink,
szeretet szívünkben örökre itt lakik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése