Della Mária
Elballagott a nyár
Lombok tarkaságát
ablakomból nézem,
az ősz közeledtét csontjaimban érzem.
A nyár édes illata lassacskán elballag,
sajnálom a hervadó kerti virágokat.
Kip-kop, kopácsol fatörzsek doktora,
nyárdús lombok végóráit dobolja.
Ködbe őszül hajnalban a látóhatár,
a Nap is alacsonyabb utakon jár.
Almafám hamvas gyümölcsöt ringat,
méz-édes szölőfűrt szüretre hívogat.
Csöndes őszi eső ma szobámba zárt,
a felhők is siratják a nyár távozását.
az ősz közeledtét csontjaimban érzem.
A nyár édes illata lassacskán elballag,
sajnálom a hervadó kerti virágokat.
Kip-kop, kopácsol fatörzsek doktora,
nyárdús lombok végóráit dobolja.
Ködbe őszül hajnalban a látóhatár,
a Nap is alacsonyabb utakon jár.
Almafám hamvas gyümölcsöt ringat,
méz-édes szölőfűrt szüretre hívogat.
Csöndes őszi eső ma szobámba zárt,
a felhők is siratják a nyár távozását.
*
A nyár halkuló szava
Alig- alig hallani a
nyár halkuló szavát,
zizegve hullatnak arany leveleket a fák.
Part kövein koppan, gyöngyözik az őszi eső,
jelen és múlt közt távolságot épít az idő.
Balatoni boldog nyaraimra emlékezem,
egy kedves ismerős dalocska zenél szívemben.
"Balatoni Loreley csodás szőke tünemény,
tűz a nap reád, de te mégy tovább oly könnyedén"
zizegve hullatnak arany leveleket a fák.
Part kövein koppan, gyöngyözik az őszi eső,
jelen és múlt közt távolságot épít az idő.
Balatoni boldog nyaraimra emlékezem,
egy kedves ismerős dalocska zenél szívemben.
"Balatoni Loreley csodás szőke tünemény,
tűz a nap reád, de te mégy tovább oly könnyedén"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése