Maszong József - Sorsvonalak

Maszong József

Sorsvonalak

halk sóhaj repíti tova az álmot
itt tartanám a tovatűnő képet
mindazt egymásra halmozni
amit elhozni csak az álom képes

várni valami ismeretlen újat
csak emlékként őrizni a múltat
remélve - a holnap megadja azt
miről eddig azt hittem elszaladt

ébredni - tágra nyílt szemmel kutatni
az érzelmek csodás végtelenében
hegyek-völgyek közt futó útján
a sors-vonalaink kusza szálait

ma már megállhatok megmártózni
a tegnap feltalált boldogság
örömittas pillanatában - nem késő
utána menni - s megadni mindent érte