Deák Éva
Téli reggel
Jégvirágos ablakomon,
Mint hó csipkés fátylon
Átszűrődő, nap fényének
Melegségére vágyom.
Kint hó dunnás tél,
Minden ezüstös fehér.
Bent kandalló lángnyelve
Libben, játékosan fahasábon.
Imbolygó árny szobám falán,
Puha paplan Jézus ágyán,
Meleg szobában örömünnep,
Gyanta illat mindent ellep.
S érzem, nem vagyok egyedül,
Teremtett csended elterül.
Veled indul a napom,
Tebenned bízom Jézusom.
Mint hó csipkés fátylon
Átszűrődő, nap fényének
Melegségére vágyom.
Kint hó dunnás tél,
Minden ezüstös fehér.
Bent kandalló lángnyelve
Libben, játékosan fahasábon.
Imbolygó árny szobám falán,
Puha paplan Jézus ágyán,
Meleg szobában örömünnep,
Gyanta illat mindent ellep.
S érzem, nem vagyok egyedül,
Teremtett csended elterül.
Veled indul a napom,
Tebenned bízom Jézusom.
*
Hópelyhecske
Könnyű táncot lejtő
hópelyhek ringnak,
hó dunnás felhők
tájra rásimulnak.
Kavarog a fák közt
szűzies fehéren,
selymesen megfüröszt
légies, ledéren.
Pihe - puha paplan
szeplőtlen, ártatlan,
csalogat hívogat
égi harmatban.
Kandallók tűznyelve
duruzsolva játszik,
kint a hópelyhecske,
vígan fogócskázik.
Könnyű táncot lejtő
hópelyhek ringnak,
hó dunnás felhők
tájra rásimulnak.
Kavarog a fák közt
szűzies fehéren,
selymesen megfüröszt
légies, ledéren.
Pihe - puha paplan
szeplőtlen, ártatlan,
csalogat hívogat
égi harmatban.
Kandallók tűznyelve
duruzsolva játszik,
kint a hópelyhecske,
vígan fogócskázik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése